Témaindító hozzászólás
|
2015.04.16. 18:39 - |
|
Megvárta míg Mya elkéri ugymond magát addig Darknessel foglalkozott akit az ölébe kapott.-Hmm haver te egyre nehezebb vagy fogyókura lesz ebből.-Nevete el magát majd letette és Mya mellé állt.-Persze mehetünk már nagyon korog a hasam egy jó kis meleg étel iránt, de mi az hogy időben érj haza? Nem vagy te olyan kislány.-Mosolygott kedvesen.
Folyt. VÁSÁR Adam és Mya |
Elvigyorodott.
- Köszöni szépen - adta át Rigs üzenetét, aki persze tovább dicsérte magát gondolatban. Mya sietve elhallgattata. - A bátyám rugalmas, sőt, igazából szerintem alig várja, hogy hagyjam dolgozni - vont vállat vidáman, majd kicsit arrébb lépett, hogy ne süketítse meg Adamet, és elkiabálta magát.
- Finn! - a bátyja egy pillanattal később áthajolt a hajó korlátján, sólyom daimóndja rikkoltva körözött a fejük fölött. Mya a város felé intett a karjával. Finn hevesen bólintott.
- Érj haza időben! - kiáltott vissza a bátyja, és rögtön folytatta a pakolást. mya szórakozott mosollyal nézett utána, majd visszafordult a srác felé. - Engedély megadva. Indulhatunk? |
-Rigs nagyon szép.-Nézte meg jobban magának a kis madarat kicsit felnevetett azon amit Mya mondott majd felállt és két kezét a tarkójára tette.-Lehet nekünk is el kéne oda nézni kajás lettem egy kicsit, meghát kéne majd kicsit kimozdulni buliznzi kicsit.-Vigyorgott jobban eszébe jutott hogy a kinti kocsma milyen jó kis hely.-Hát ha a bátyád elenged akkor veled tartok -. |
Amikor Adam bemutatta a daimóndját, Mya nem tudott nem szélesen mosolyogni. A fiú szerettetteli hangja megnyugtatta. Látszott az összhang Adam és Darkness között. Mya ismert olyat, aki állandóan veszekedett a daimóndjával. Nem igazán lehet könnyű úgy az élet.
- Ő Rigs - bökött a vállán csücsölő madár felé. - Néha kicsit minden lében kanál, de nagyon odaadó - fényezte kicsit a madárkát, aki vidáman károgva borzolta fel a tollait.
- Még nem igazán tudom - elgondolkodva egy pillanatra a tenger felé fodult. - Azt hiszem, célba veszem a piact.
- Na és te? - nézett kíváncsian Adamre. |
-Ugyan engem nehéz ám kilapítani és egy zsák nem akadály soha sem.-Mosolygott kedvesen a lányra majd felsóhajtott.-Akkor is kemény munka ám jobban vigyázz máskor...jah és ő itt melletem Darkness kissé hirtelen haragú de szeretni való egy kis dög.-Simogadta meg Darknesst majd legugolt hozzá.-És ezútán mit fogsz csinálni?.-Pillantott fel a lányra. |
Megnyugodva vette tudomásul, hogy a srácnak semmi baja nem lett, megkönnyebbült mosoly terült szét az arcán. Rigs Mya vállára szállt, mikor Adam felkapta helyette a zsákot.
- Mya vagyok - mondta meg a nevét ő is. - És a bátyámnak segítek, itt dolgozik. Néha besegítek - magyarázta és vállat vont. Megvárta, amíg Adam a helyére tette a zsákot, a mosolya nem hervadt le.
- Köszönöm! Igazán sajnálom, amiért majdnem kilapítottalak. Komolyan! - kezdett el ismét mentegetőzni. |
Kicsit meglepödött mikor repült a zsák és a lány is de kényszeresen elmosolyodott.-Ugyan nem baj jól vagy?.-Felsegítette a lányt és a zsákot is felkapta majd a vállára dobta. eni akart a lánynak.Darkness azonban már ott is termet a fiú mellet és rámordult a lányra de mikor látta hogy nem veszély forrás csak leült.Majd közelebb ment Adamhez.-Amugy szia Adam vagyok te ki vagy? s miért cipekedsz ilyen nehezeket?.-Nézett kérdően a lányra de kedvesen mosolygott segíteni akart a lánynak. |
Épp a bátyjának segített. Ha nem otthon vagy az erdőben téblábolt, kijárt a testvéréhez és addig húzta az agyát, amíg az nem adott neki valami munkát. Most épp egy hajóról hordták le a rakományt, ami nagy zsákokat jelentett, amibe lehetett árpa, vagy liszt. Mya sajnos a súlyából nem tudta megállapítani. Azt viszont tudta, hogy rettenetesen nehezek a zsákok, de nem akart reklamálni a bátyjának. Hiszen ő egy Fraser! SZámukra nincs lehetetlen.
Rigs is igyekezett segíteni, lábával emelte feljebb a zsákok száját, hogy Mya alájuk tudjon nyúlni. Egyik alkalommal, az egyik rakodófiú, aki amúgy sem nézte jó szemmel, hogy egy lány is pakolgat, szándékosan meglökte Myát. A lány elvesztette az egyensúlyát, megingott, majd a zsák kiesett a kezéből, és átesett a korláton, le a stégre. Hallotta maga mögött a bátyja káromkodását, amikor a zsák után futott.
A zsák alig egy méternyire landolt egy fiútol, és Mya rögtön érezte, hogy elpirul a szégyentől.
- Bocsáss meg! - mondta. - Kicsit ügyetlen voltam. Ugye nem esett bajotok? - kérdezte aggódva, de közben már nyúlt is a zsák után. Rigs károgva szállt a zsákhoz segítségül. |
A kikötönél sétált Darknessel az odalán, az egyik stégre ment s oda leült.Darkness addig éppen egy kis egeret kergetett.Adam csak a tengert nézte vett egy jo nagy levegőt.Szeretett itt lenni itt mindig megnyugvást talált s tudott gondolkozni mindenről. |
[10-1]
|